Vásárosnamény város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Vásárosnaményi kistérség
Lakosság: 9380 fő
Terület: 65.66 km²
Népsűrűség: 142,86 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 45

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség és Bereg határán található település a Kraszna tiszai torkolatánál. Mátészalka 18 km, Baktalórántháza 34 km, Vaja 20 km, Nyírbátor 38 km, Rohod 18 km, Aranyosapáti 11 km, Beregsurány 21,5 km, Tiszaszalka 9,5 km távolságra található.

Története

Vásárosnamény négy szomszédos falu: Vásárosnamény, Vitka, valamint két faluból (Gergelyi és Ugornya) 1936-ban Gergelyiugorny néven kialakult településből vált várossá 1979-ben.

A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott helynek számít.

Az irásos okmányok először a négy szomszédos településből 1300-ban Namény neve tűnik föl,majd 1389-ben Ugornya, 1425-ben Gergelyi települést említik az oklevelek.

Namény a XIV. század-ban a Lónyay család birtokaként van jegyezve.

1418-tól már vásártartási joga is van, innen ered nevének Vásáros előtagja.

1494-ben már mezővárosként van említve.

A Rákóczi szabadságharc-hoz a Bereg és Tiszahát népe 1703-ban elsőként csatlakozott. Rákóczi itt adta ki híres hadbahívó kiáltványát, a "Naményi Pátens"-t..

Namény az 1700-as évek elejétől az Eötvös család birtoka volt, s birtokosai maradtak egészen 1945-ig.

Az 1848-1849-es szabadságharcban a főnemesi származású Eötvös család naményban élő tagjai is aktív szerepet vállaltak: Tamás beregi főispán és Mihály nevű testvére kormánybiztosok lettek. A szomszédos Vitkán élő Doby testvérek néphonvédként harcoltak Bem seregében.

Városrészek

Vitka

Vitka település 1979-ig önálló falu volt Vásárosnaménytól délre.

A falu ősidők óta megtelepült hely, melyet a falu alatt folyó Kraszna új medrének ásásánál előkerült urnák, cserepek bizonyítanak.

Nevét az oklevelekben 1334-ben említik először, ekkor Vydka alakban írták.

1449-ben Wythka alakban tűnik fel neve.

A XIII. században a Vitkai család birtoka, amely 1412-ben új királyi adományt kap rá és a XIX. század elejénig a település fő birtokosa marad.

A XV. században rajtuk kívül a Kaplyon nemzetségbelieknek is volt benne részbirtoka, de 1498-ban Baktay Mátét is birtokosai közt találjuk.

1542-ben Szentdemeteri Bessenyei Márton, 1543-ban Vay Mihály, 1550-ben Kákonyi Péter, 1554-ben Perényi Mihály, 1560-ban Ilosvay Mihály, Uray Albert, Péter és Tamás és Szennyesi Imre, 1573-ban Dálnoki Székely, 1604-ben Kérchy, 1630-ban az Osgyáni Bakos és Lónyai, 1662-ben a Verebélyi családok kaptak nádori, vagy királyi adományt egyes részeire.

Vitkát a XVIII. század elején a gróf Károlyiak szerezték meg.

A XIX. század elején földesurai a Vitkay, gróf Károlyi, Vay, Lencsés, Makó, Bégányi családok, később az Eördögh család is.

Az1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Újhelyi Mihálynak (+1904) is van itt birtoka.

A település római katolikus temploma 1748-ban épült, majd 1815-ben újra átépítették. Református templomát 1871-ben építették.

Gergelyiugornya Fő szócikk: Gergelyiugornya

Nevezetességei

Református templom – A XV. század-ban épült, 1937-ben lebontották. A régi templomból megmaradt emlékek: záróköve, mely isten bárányát ábrázolja, Lónyai Zsuzsanna 1620-ból való epitáfiuma
Római katolikus templom – Barokk stílusban épült 1795 és 1815 között. Egyhajós, tornya a homlokzat előtt épült.A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
Tomcsányi kastély – A Lónyai család építtette a XVII. század elején, barokk stílusban. A kastélyt az 1720-as években bővítették.
Eötvös kúria – 1720-ban építtette Eötvös Miklós. Az épületet a XIX. század-ban bővítették ki.
Beregi múzeum – A Máthé kúriában található. Régészeti, népművészeti és öntöttvaskályha- gyüjteménye mellett iskolatörténeti kiállítás is látató itt.

Hipermarketek

Profi
Spar
Alfi

Következő községek

További községek